A szív üregeinek belső felszínét vékony hártya, szívbelhártya borítja. A szívbillentyűket szintén szívbelhártya fedi. A szívbelhártya három rétegből áll. A legbelső réteg rugalmas kötőszövetből épül fel, a szív ürege felé eső felszínét egyrétegű laphám borítja. A középső réteg tömött kötőszövetből áll. A harmadik rétegben hajszálerek és sima izmok találhatók. A harmadik réteg szorosan tapad a szívizomhoz. Bakteriális eredetű általános megbetegedések szövődményeként szívbelhártya-gyulladás alakulhat ki. A gyulladás során a billentyűk felülete károsodik. A károsodott billentyűk nem nyílnak, nem záródnak tökéletesen.
Sajnos a megbetegedés bármely életkorban előfordulhat. De van egy jó hírem, hogy a betegség a modern antibiotikumok ismeretében ma már könnyen megelőzhető. Szívbelhártya-gyulladás esetén a beteg számára szigorú ágynyugalom javasolt. Az antibiotikus kezelés három-négy hétig tart.
Láz, szívdobogásérzet, szapora pulzus, nehézlégzés, fáradtság, általános gyengeség, alacsony vérnyomás esetén mielőbb forduljunk orvoshoz. Az akut szívbelhártya-gyulladás valamilyen általános bakteriális fertőzést követően, hirtelen kezdődik. Magas láz, általános levertség, rosszullét, keringési elégtelenség alakul ki. Szubakut szívbelhártya-gyulladás esetén a láz alacsonyabb, a beteg pulzusa szapora, bőre halvány, sápadt. Idővel billentyűelégtelenség alakul ki. A billentyűkre felrakódó baktériumok leszakadhatnak. A keringésbe jutva embóliát okoznak. Akár halálos kimenetelű is lehet a betegség, ha nem lesz kezelve.