Kezdőlap » Betegségek » Élet a stroke után

Élet a stroke után

Az egyik igen gyakran előforduló agyi ér-katasztrófa a stroke. Az interneten sok információ található a bekövetkezését kiváltó okokról, tüneteiről, következményeiről, kezeléséről, de mindezekhez viszonyítva jóval kevesebb információt találni a stroke utáni regenerálódási időszakot követő, a szövődményként maradandó (hemiplegia) bénulásos állapotról. Mert ez már állapot, ami valamelyest javulhat, stagnálhat, de igen súlyosan romlásnak is indulhat. Az, hogy e három közül, azaz javul, stagnál vagy romlik  a stroke-ot elszenvedő ember állapota, nagy arányban függ a gondos, minden nap ugyanolyan odafigyeléssel történő gondozástól, ápolástól, ellátástól.

Az e terület szakértőinek kialakult tapasztalati véleménye, hogy a regenerálódási időszak általánosságban 6 hónap, de az utóbbi időben találkozni lehet olyan idős, stroke-ot túlélt emberekkel, akiknek az állapotában ez a féléves időintervallumot követően akár évekkel később is, a gondos odafigyelés, gondozás, gyógytornáztatás eredményeképp lényeges javulás következett be.

Nagy valószínűséggel a kórházi ápolás is ez az általánosságban meghatározott regenerálódási időintervallumhoz igazítottan lett meghatározva, mely maximálisan fél évig tart, s ezt követően kerül sor az agyi ér-katasztrófát túlélő ember mindennapos gondozására. A mindennapos és a gondozás egyaránt hangsúlyos. A gondozónak minden napra kiterjedő feladat, függetlenül a naptártól, időjárástól, időtől, mert a gondozott a nap 24 órájában szorul odafigyelésre.

Az ápolás/gondozás higiéniai,  tisztálkodási, gyógyszerezési stb. oldalára nem kiterjesztve két igen fontos feladatot kiemelve, vegyük először a sérült ember táplálkozását. Amennyiben tudja használni a kezét, úgy kell kialakítani az étkezéséhez a környezetét, hogy ezt a tevékenységet önállóan elvégezhesse. Szorgalmazni kell, hogy amit csak az állapota megenged, mindent saját maga végezzen el. Tekintettel arra, hogy a sérültségnek, mozgásban korlátozottságnak egyénenként más a mértéke az agyban történt katasztrófa helye és súlyossága függvényében, ezért egyénileg kell kialakítani a környezetet. Az ágyban felülő, vagy felültetve ülve maradó gondozott önálló étkezésében nagy segítséget jelent az ún. betegágy-asztal. Ez egy görgőkkel ellátott, egyik oldalánál tartórúdra erősített asztallap, mely egészen a gondozott elé betolható. Bár komolyabb terhelésre ez a kis bútor nem alkalmas, de egy tálca étel egy pohár itallal, evőeszközzel, szalvétával, esetleg még italos kancsóval is kényelmesen elfér rajta. Ügyelni kell arra, hogy a gondozott stabilan üljön étkezés közben. Ha ez számára nehézséget okoz, ki kell támasztani párnákkal.

Az étkezésektől sűrűbben előforduló igény a folyadék bevitel. Sajnálatos módon a kórházakban is elterjedt a kórtermi bútorok az ágy mellett egészen a falig betolt elhelyezése, melyről egy ép ember sem képes el-  és visszatenni a folyadék utánpótlást szolgáló poharat/bögrét/vizes-flakont. Rendezettebbnek látszó kórterem a betegek által használhatatlanul. E probléma szintén ez a betegágy-asztal használatával oldható meg, mert könnyedén a gondozott számára elérhető távolságra helyezhető.

A másik igen fontos feladat a gondozott állapotának stagnálása, illetve javulása érdekében a mindennapos mozgatása. A stroke miatt lebénult emberre különösen veszélyes a mozgás-szegény, illetve mozgás-mentes életmód, mert kialakulhatnak vérrögök, (mélyvénás trombozis), melyek feljuthatnak az ereken át a tüdőbe életveszélyes tüdőembóliát okozva, kialakulhat tüdő-gyulladás is, mely szintén végzetes lehet, valamint felfekvési sebek, ún. decubitus fekélyek is keletkezhetnek. Ezek megelőzése érdekében fontos napi feladat a gondozott mozgatása.

Ha van rá mód, a gondozottat olyan betegágyban kell elhelyezni, melynek van a fekvő ember fölé nyúló kapaszkodó kiegészítője. Ennek segítségével a gondozott valamelyest fel tudja emelni felsőtestét a fekvőfelülettől, segítő közreműködéssel könnyítheti az ápoló feladatát.

A szellemi hanyatlás (demencia) bekövetkezésére enyhén halasztó hatású a gondozott – lehetőleg minden nap – kerekesszékbe történő kiültetése, mert a környezetében lévő történések, hangok, stb. elvonják, lekötik a figyelmét, s ülő helyzetben könnyebben nézhet tévét, olvashat könyvet, újságot stb. A folyamatos fekvéssel 2m2-re szűkült élettér hajlamosít a depresszióra, s az ingerszegény környezet a demencia kialakulását gyorsítja.

Gondoskodni kell arról is, hogy a kerekesszékben a gondozott stabilan üljön, az előredőlés, kiesés megelőzendő biztonsági öv elengedhetetlen tartozékként minden esetben becsatolandó. Fentieket összegezve igen sokrétű feladatsor a gondozóé, a feladatok órarendszerű elvégzése napi rutinná válva meghatározó lesz a gondozott számára, mert általa az élete élet lesz, nem csak vegetáció.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

A C-vitamin

A C-vitaminról mindenki azt gondolja, hogy ismeri, tudja mire jó, mire kell használni. Az igazság …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük