Életünk.com Ezeket is nézd:
A Duna deltája Románia területének 2%-át foglalja el, tehát nem egy kis területről lesz most szó. Ez Európa egyik legnagyobb és legértékesebb képződménye.
A lápvidék ritkán lakott. Az átlagos népsűrűség egy négyzetkilométeren 2 fő. Románokon és ukránokon kívül megtalálhatóak itt a bolgárok, görögök és törökök is.
A Duna-delta vidékét nád borítja. Találunk nádszigeteket, amik a vízen úsznak és akár 2 méter vastagok is lehetnek. A nádat a helyiek tetőkészítésre is használják, de készül belőle kosár és papír is. őt, a halászokra jellemző, hogy nyaranta ilyen kunyhókban élnek.
Ami igazán értékessé teszi az a növény-és állatvilága. 1150 növényfajt található meg a deltánál és 330 madárfaj. Rengeteg kormorán él a környéken. A rozsdás farkú vöcsökfélék fele a deltában él. 130 hal úszkál a Duna vízében és érdekes hüllők is vannak: teknősök, viperák és Eszkuláp-kígyók teszik teljessé a képet.
A delta Románia legnaposabb és legszárazabb része. A napos órák száma évente 2500. Az átlagos évi középhőmérséklet 11 fok. Ennek ellenére az aszály nem fenyeget, hiszen magas a levegő páratartalma.
Ha ellátogatunk a Matita-tóhoz, megcsodálhatjuk a földrész legnagyobb pelikánkolóniáját. Letea rezervátuma meg trópusi dzsungelre emlékeztet a tölgyerdeivel.
Ha arra járunk, akkor keressük fel Konstanca városát is. A Fekete-tengeri kikötőváros érdekes látnivalókat kínál. A konstancai nagymecset és minaret, a genovai világítótorony és a város jelképe az impozáns kaszinó mind kötelező az építészetért rajongóknak.
