Kezdőlap » Jog » Diplomáciai mentesség a büntetőjogban

Diplomáciai mentesség a büntetőjogban

A diplomáciai mentesség egy olyan sajátos büntetőeljárás folytatását akadályozó körülmény, amely a bűncselekmény elkövetőjének felelősségre vonását kizárja, ugyanis ilyen mentességet élvező személlyel szemben sem eljárást indítani, sem kényszerintézkedést alkalmazni nem lehet, függetlenül attól, hogy milyen bűncselekményről van szó, és hogy akár a diplomáciai mentességet élvező személyt tetten érték. A diplomáciai mentességet élvező személyek ugyanis sérthetetlenek, velük szemben a fogadó államnak nincsen joghatósága.

A Büntetőeljárásról szóló, 1998. évi XIX. törvény igen szűkszavúan, csupán két paragrafusban (553-554. §) szól a nemzetközi jogon alapuló mentességről. Eszerint a mentességet élvező személyek esetében nemzetközi szerződés, illetőleg ennek hiányában nemzetközi gyakorlat az irányadó arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni egy esetlegesen általuk elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatosan. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügyért felelős miniszter adhat tájékoztatást.

A törvény szerint diplomáciai mentességet élvező személlyel szemben – mentességi jogának felfüggesztéséig – büntetőjogi cselekmény semmilyen formában nem végezhető. Amennyiben a bíróság ilyen személlyel szemben szeretne eljárni, úgy a mentesség felfüggesztése érdekében az igazságügyért felelős minisztert kell megkeresnie, aki a kérelmet továbbítja a külpolitikáért felelős miniszternek. Amennyiben az ügyészségnél merül fel mentességet élvező személlyel szembeni eljárás szükségessége (például nyomozási cselekmény elvégzése érdekében), akkor a Legfőbb Ügyész közvetlenül a külpolitikáért felelős miniszterhez fordulhat a kérelemmel. Ameddig a mentességet felfüggesztő kérelem tárgyában nem érkezik meg a döntés, addig minden hazai büntetőjogi eljárást fel kell függeszteni, tehát ez idő alatt eljárási cselekmény nem végezhető.

Amennyiben a diplomáciai mentesség felfüggesztésére irányuló kérelem elutasításra kerül, úgy a haza eljárást az ilyen személlyel szemben meg kell szüntetni, hiszen ebben az esetben a magyar bíróságnak, ügyészségnek és nyomozóhatóságnak a joghatósága nem terjed ki az adott ügyre.

Ez a szabály irányadó akkor is, ha diplomáciai mentességet élvező személy magánvádlóként, vagy polgári jogi igényt érvényesítő magánfélként kíván fellépni magyar bíróság előtt: amennyiben a külpolitikáért felelős miniszter tájékoztatása szerint a diplomata mentessége fennáll, úgy ő sem magánvádlóként, sem magánfélként nem járhat el a perekben, sőt, tanúként sem hallgatható ki. Természetesen ugyanígy nem járhat el védőként, szakértőként vagy hatósági tanúként sem.

A diplomáciai mentességet élvező személy tehát itt tartózkodásuk alatt is a saját, küldő államuk joghatósága alatt állnak. Hivatalos helyiségük, irodájuk, lakóingatlanuk szintén mentes mindenféle eljárási cselekmény alól, azokat tehát nem lehet felnyitni, átkutatni, ott nem lehet tárgyi bizonyítási eszközt lefoglalni, vagy zár alá venni.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Mindenkinek joga van a szabadsághoz

Minden embernek joga van a gondolathoz, a saját vallásának gyakorlásához, a békés gyülekezéshez és a …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük