Kezdőlap » Jog » Büntetőjogi kegyelem

Büntetőjogi kegyelem

Biztosan mindenki hallotta a nagy port kavart 2002-es Simek Kitty-esetet, ami annyira megosztotta a közvéleményt, hogy a végén már nehéz volt eldönteni, ki is pontosan az elkövető, és ki az áldozat. Kittyre a Pécsi Ítélőtábla letöltendő börtönbüntetést szabott ki (nem is tehetett volna mást az adott helyzetben), de az ügy végül mégis egy fordulattal zárult: a köztársasági elnök végrehajtási kegyelmet adott az elítéltnek, így mégsem kellett büntetését kitöltenie.

A kegyelem a büntetőjogban szereplő egyik büntethetőséget megszüntető ok, ami azt jelenti, hogy aki kegyelemben részesül, azzal szemben innentől kezdve nem lehet lefolytatni az eljárást az adott ügy miatt, nem lehet büntetést kiszabni, illetve végrehajtani. A kegyelem az eljárás bármely szakaszában szóba jöhet:

– az eljárási kegyelem a még meg sem indult vagy már folyamatban lévő eljárást akasztja meg, ilyenkor a folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni
– a végrehajtási kegyelem (mint Kitty esetében) a már jogerősen kiszabott és amúgy végrehajtható büntetést „semmisíti meg”, mely esetben a végrehajtás nem rendelhető el, illetőleg, ha folyamatban van, azt haladéktalanul meg kell szüntetni
– a mentesülésre vonatkozó kegyelem a büntetett előélet hátrányai alól mentesíti a kegyelemben részesített személyt.

Kétféle kegyelem létezik: a közkegyelem, más néven amnesztia, melyet az Országgyűlés törvényalkotással, tömeges ügyekben alkalmaz, általában egy adott körű bűncselekményekre vagy személyek adott csoportjára (pl.: politikai elítéltek) vonatkozik. A kegyelem másik fajtája pedig individuális, azaz egyéni ügyekben alkalmazható, mely a köztársasági elnök jogosultsága. A kegyelem ezen fajtájának részletes szabályai a Büntetőeljárásról szóló, 1998. évi XIX. törvényben találhatóak meg.

A kegyelem iránti kérelmet a vádirat benyújtása előtt az ügyésznél, azt követően az eljáró bíróságnál, illetőleg a jogerős ítélet kiszabása után az első fokon eljárt bíróságnál nyújthatja be a terhelt, védője, a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője, illetőleg a terhelt hozzátartozója. A kegyelmi kérelemnek nincsen az eljárásra illetve végrehajtásra halasztó hatálya, azonban a miniszter elrendelheti a büntetés végrehajtásának elhalasztását, illetőleg félbeszakítását.

A benyújtott kegyelmi kérelmet az ügyész a legfőbb ügyészhez, a bíróság pedig az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel, akik aztán – amennyiben azzal egyetértenek, saját előterjesztésükkel – megküldik azt a köztársasági elnök részére. A kegyelmi kérelmet minden szereplőnek akkor is továbbítania kell, ha azzal nem értenek egyet.

A kérelem alapján a köztársasági elnök méltányossági jogkörben dönt arról, hogy annak helyt ad-e, ha igen, milyen tartalommal, illetőleg elutasítja azt. A kegyelmi döntést a kérelmezővel valamint a terhelttel közölni kell. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs, azonban a törvény nem zárja ki az újabb kérelem előterjesztésének lehetőségét, melyet minden esetben az előző kérelemtől függetlenül, ismételten el kell bírálni.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Mindenkinek joga van a szabadsághoz

Minden embernek joga van a gondolathoz, a saját vallásának gyakorlásához, a békés gyülekezéshez és a …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük