Életünk.com Ezeket is nézd:
Egy kilogramm izom – nyilvánvalóan – ugyanannyit nyom a mérlegen, mint egy kiló testzsír. A különbség a kétféle szövet sűrűségében van. Az izmok sűrűsége köbcentiméterenként 1,05 gramm, valamivel magasabb, mint a zsíré: 0,94 gramm. Egy köbcentiméter izom tehát körülbelül 15-20%-kal nehezebb, mint egy köbcentiméter zsír.
A széles körben elterjedt tévhit ellenére, a zsírsejteket a kitartó, célzott erősítő edzés sem alakíthatja izommá. A sejtek megtartják a tulajdonságaikat: a zsírsejtek nagy mennyiségű zsír felvételére képesek, ezáltal jelentősen növelni tudják a méretüket. Ez sajnos gyakran a derékbőségünk növekedésében nyilvánul meg.
Aki rendszeresen edzi izmait, az izomszövet sejtjeit is növekedésre késztetheti. Az izomtömeg nagysága az alapanyagcserét is befolyásolja: az izmok megtartásához a szervezetünknek energiára van szüksége. Ezáltal a sport a nyugalmi állapotban felhasznált energiamennyiség növeléséhez is hozzájárul.
Az izmok építése azonban egy hosszútávú folyamat. 2-3 kilogrammos izomnövekedés kialakulásához legalább egy év kemény edzés szükséges. Az izmok építésének képessége, gyorsasága, a különböző izmok eredési és tapadási helye, méretük egymáshoz viszonyított aránya egyénenként változó.
A testtömeg-index (BMI) az ember testsúlyának és testmagasságának arányát fejezi ki. Azonban nem veszi figyelembe az egyéni testösszetételt, a zsír-, és az izomszövet arányát. A nagy mennyiségű izomtömeggel rendelkező embereknél tehát a BMI kifejezetten magas lehet az izomszövet nagyobb sűrűsége és súlya miatt. A sportolóknál emiatt a BMI meghatározása helyett inkább a testzsírszázalék mérése ad pontos eredményt a testösszetételről.
