Kezdőlap » Családi élet » Az apai szerep hanyatlása

Az apai szerep hanyatlása

Az apaság leáldozása napjaink egyik legalapvetőbb, legváratlanabb és legkülönösebb társadalmi tendenciája. Méreteit egy egyszerű statisztikával tudjuk jellemezni: mindössze három évtized alatt, 1960 és 1990 között az USA-ban megduplázódott, 17 százalékról 36 százalékra emelkedett a biológiai apjuktól külön élő gyermekek aránya. A századfordulón az amerikai gyermekek mintegy 50 százaléka megy minden este aludni anélkül, hogy édesapjának jóéjtpuszit tudna adni.

Ezt a tendenciát senki sem tudta előre jelezni, néhány tanulmány és kormányzati ügynökség ugyan vizsgálta a témát, de még manapság sem terjedt el széles körben a megvitatása. Az apai szerep hanyatlása mindenesetre egy nagyon komoly kényszerítő tényező az amerikai társadalmat mérgező legzavaróbb problémák mögött, mint például a bűnözés; a tinédzserkori terhesség; a romló iskolai eredmények; depresszió, állandó zaklatás, kamaszok közötti elidegenedés; valamint a szegénységben élő nők és gyermek növekvő száma. A gyermekek jelenlegi generációja lehet az első az USA történelmében, amelyik kevésbé tehetős – pszichológiai, szociális, gazdasági és morális szempontból –, mint a szüleik voltak ugyanennyi idős korukban.

Amint kibontakozik ez a sorscsapás, az apaság, mint olyan kulturális megítélése is változik. Kevés ember vonná kétségbe az anyák alapvető szerepét. És az apák? Egyre inkább felmerül a kérdés, hogy az apák valóban szükségesek-e a neveléshez? Az apaság sokak szerint pusztán egy társadalmi szerep, amit mások – anyák, társak, mostohaapák, nagybácsik és nagynénik, nagyszülők – is eljátszhatnak.
Volt olyan időszak a múltban, amikor az apa nélküliség sokkal szokványosabb volt, mint mostanában, viszont az ok a halál volt, nem pedig a válás, a menekülés, vagy a házasságon kívüli születés. A XVII. század elején Virginiában csak 31 százalékra becsülték azoknak a fehér gyerekeknek az arányát, akik a 18 éves kort úgy élték meg, hogy mindkét szülőjük életben volt. Ez a szám 50 százalékra nőtt a XVIII. század korai szakaszára, 72 százalékra a XX. század kezdetére, és a mai szinthez közelített az 1940-es években. Mára az amerikai fiatalok jóval több, mint 90 százaléka tölti be a 18. életévét két élő szülő mellett. Szinte minden apa nélküli gyereknek van életben lévő apja, aki tökéletesen alkalmas az apasággal járó felelősség vállalására. Ki gondolta volna, hogy olyan sok férfi lemond erről?

Nem is olyan régen társadalomtudósok és mások is elutasították az apa nélküliség okaiban bekövetkező változásokat, mert lényegtelennek gondolták őket. A gyerekek egyszerűen csak a korábbitól eltérő módon veszítik el a szüleiket, mondták. Nem is fogunk erről hallani túl sokat. A jelenlegi kutatások meglepő felfedezése, hogy bizonyítottan rosszabb egy gyermeknek, ha az apját a modern, önkéntes módokon veszíti el, semmint halála miatt. Az elvált, vagy soha meg nem házasodott anyák gyermekei az életben minden mért tényező alapján kevésbé sikeresek, mint a megözvegyült anyák gyermekei. A gyermekkor történetében hatalmas visszalépést jelent az, hogy az apátlanság fő oka nem a halál, hanem a válás lett.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Családtervezés természetesen, az ovulációs mikroszkóp

Mára már végtelen számú eszköz áll rendelkezésünkre, hogy megakadályozzunk egy nem kívánt terhességet, vagy éppen …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük