Kezdőlap » Ünnepek » Áldás és házszentelés

Áldás és házszentelés

Hogyan érhetjük meg az áldás jelentőségét?
Először tekintsünk Izrael ószövetségi vallásos tapasztalatára, hiszen az áldások és szentelmények nem keresztény eredetűek.

A héber „áldás” (berakhar) szónak gazdag jelentése van. Elsősorban azt az áldást jelenti, amely Istentől jön. Isten az, aki megáld. Nemcsak élettel áldja meg a természetet és az élőlényeket, hanem folyamatosan biztosítja számukra az élet fennmaradásának feltételeit is.

Az „áldás” szó jelentésének másik értelme szerint az ember maga is igényli Isten áldását vágyain és imáin keresztül. Így az áldás az, amit imával ki lehet esdekelni. Ugyanakkor az ember maga is áldást adhat, mivel Isten képmása. Ez a felfogás tükröződik abban a szokásban, amikor a zsidó apa megáldja gyermekeit (lásd Jákob áldása). Tudja, hogy az áldás Isten segítségét hívja le életükre.
A szó harmadik jelentésében az ember maga is áldja Istent, hálát ad neki jóságáért, ajándékaiért és jóindulatáért. Ilyenek pl. az étkezéshez, a munkához, az utazáshoz, az ünnepekhez tartozó áldások, de sok más élethelyzethez kötődő áldás is létezik a zsidóságban.

Jézus az ószövetségi áldásoknak megfelelően áldja meg az embereket (gyerekeket, tanítványait mennybemenetele előtt). Az apostolok átvették az áldás szokását, amit legjobban az Eucharisztia fejezett ki, de használták a hagyományos zsidó áldásokat is. Pál apostol leveleit rendszerint áldással kezdte.
Az áldás értelmezése a kereszténység történelme folyamán átalakult. A dicsőítő áldás háttérbe szorult, helyét a megszentelő áldás vette át. A 3. század elején Hyppolitosz említi az olaj, a sajt és olajbogyó, a tej és a méz, a testvéri pohár (agape), a gyümölcsök és virágok megáldását. “Minden élelemért hálát kell adni a szent Istennek, és az ő tiszteletére kell magunkhoz venni (…).” Ezekből a szövegekből jól látható, hogy az áldásnak megszentelő célja van, vagyis a hívőt az Istennel való kapcsolatában akarja erősíteni.

Így érthetjük meg az asztali áldás ma is élő hagyományát is. A hívő ember ezzel a hagyománnyal az étkezést az Istennel való kapcsolatába emeli, hálát ad és áldást kér.
Élő és tartalmas hagyomány az otthon megáldása is, a házszentelés. A pap imádság keretében szenteltvízzel hinti meg a lakóhelyet. Az ajtó szemöldökfájára fölírja az évszámot úgy, hogy három kezdőbetűt is magába foglaljon 20 + G + M + B + 11. Népi értelmezés szerint a három betű a Háromkirályok nevének kezdőbetűi (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). Az egyházi hagyomány szerint ezek egy latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat (‘Krisztus áldja meg e lakást’). A hagyomány a házszentelésnek gonoszűző jelleget is tulajdonít.

A házszentelés bevezető imájában megtaláljuk az áldás legegyszerűbb értelmezését is: „Hol áldás, ott Isten.”

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Miért van böjt húsvét előtt?

Mély vallású keresztény emberek körében igen elterjedt, hogy húsvét előtt negyven nappal böjtölni kezdenek, Krisztus …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.