Életünk.com Ezeket is nézd:
Egy laktató, zsíros ebéd, majd egy csésze kávé, vagy egy pohár édes limonádé – mindez hozzájárul a szervezetünk elsavasodásához. A savképző élelmiszerek nem tesznek jót egészségünknek, épp ellenkezőleg: megterhelik a szervezetet. Testünk különböző szabályozási mechanizmusok segítségével választja ki, vagy építi le a felesleges savakat.
A kiegyensúlyozott táplálkozás, és egészséges életmód esetén a szervezetünknek nem esik nehezére a sav-bázis háztartás egyensúlyban tartása. Ha egészségtelenül élünk, hamar kialakulhat az elsavasodás. A fiziológiai sav-bázis egyensúly az egészség, és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség egyik alapfeltétele.
A modern táplálkozásban a savképző élelmiszerek, és italok kapják a főszerepet: édességek, hús, illetve alkohol. A sav-, és a lúgképző anyagok aránya szinte megfordult. A tartós elsavasodás hatására a szervezet önszabályozó folyamatainak egyensúlya megbomlik. A felesleges savak a szövetekben, és a porcokban tárolódnak, megterhelik a szervezetet, és gátolják a méregtelenítési folyamatokat. A krónikus elsavasodás első jelei a koncentrációs zavarok, fáradság, ízületi-, és izomfájdalmak, töredező haj, és köröm.
A lúgosító táplálkozás 70%-ban lúgképző, és 30%-ban savképző élelmiszerekből áll. Az interneten megtalálható táblázatok részletesen leírják, mely ételek milyen mértékben savasítanak, vagy lúgosítanak. Savasító hatásúak például az üdítőitalok, különösen a kóla, foszfortartalma miatt. A fehér lisztből készült termékek szintén erősen savasítanak, ajánlott kerülni őket. A teljes kiőrlésű gabona ezzel szemben lúgosító hatású. A tejsavóproteint tartalmazó fehérjeforrások, a zöldségek, a burgonya, a saláták, illetve a gyümölcsök egy része szintén lúgosítóan hat a szervezetre.
