Életünk.com Ezeket is nézd:
Az élelmi rostok, pontosabban a vízoldékony fajtáik, csökkentik a vér koleszterinszintjét. A vastagbélben található epesavakhoz kapcsolódnak, melyek ezáltal távoznak a szervezetből. Ahhoz, hogy a szervezetünk pótolni tudja ezeket a savakat, koleszterin felhasználására van szükség, így a vér koleszterinszintje csökken. Ezenkívül a rostok vastagbélben történő bakteriális lebontása során olyan anyagok keletkeznek, melyek gátolják a máj koleszterinszintézisét.
A vízoldékony rostok a vércukorszintre is pozitív hatást fejtenek ki, tehát a cukorbetegek étrendjében kiemelt helyet foglalnak el: étkezés után gátolják a vércukorszint hirtelen emelkedését. Vízoldékony rostok például a guar, pektin, karragén, agar-agar. Kémiai szempontból az összetett szénhidrátok csoportjába tartoznak. Elsősorban a gyümölcsökben, zöldségekben, hüvelyesekben és gabonákban találhatóak meg.
A táplálkozástudományi szakértők különbséget tesznek a vízoldékony, és a vízben oldhatatlan rostok között. Utóbbiak másképpen fejtik ki a pozitív hatásukat az egészségre: a vastagbélben vizet kötnek meg, és megduzzadnak, ezáltal az anyagcserét serkentő, gyorsító hatást fejtenek ki. A rostdús táplálkozás csökkenti a vastagbélrák rizikóját.
A vízben oldhatatlan rostanyagok például a lignin, cellulóz és hemicellulóz elsősorban a gabonák héjában található meg, tehát a teljes kiőrlésű gabonákból készült termékek, korpák tartalmazzák őket. Megtalálhatóak ezenkívül az alma héjában, répában és a káposztafélékben.
Ha izolált formában (pl. búzakorpa, zabkorpa) visszük be a rostokat, problémák léphetnek fel a szervezet ásványianyag-ellátásában (pl. cink, kalcium, vas vagy magnézium): a túlságosan magas rostbevitel gátolhatja a vitaminok és ásványi anyagok felszívódását.
