Kezdőlap » Jog » A nemzetközi bűnügyi jogsegély általános szabályai

A nemzetközi bűnügyi jogsegély általános szabályai

A nemzetközi bűnügyi jogsegély különböző államok közötti együttműködést jelent a büntetőeljárás lefolytatása, illetőleg a kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának megvalósítása érdekében, amennyiben az elkövető személye, vagy a bűncselekmény jellege miatt egy adott ügyben több állam is érintett.
Előrevetítem, hogy a jelen cikkben foglalt eljárások Magyarország és harmadik államok közötti együttműködésre vonatkoznak, az Európai Unión belül ugyanis más, egyszerűsített szabályok vannak érvényben.

A nemzetközi bűnügyi jogsegély formáit és szabályait Magyarországon az 1996. évi XXXVIII. törvény szabályozza. A törvény szerint a jogsegély formái a következők:
– kiadatás
– büntetőeljárás átadása/átvétele
– büntetés-végrehajtás átadása/átvétele (kizárólag szabadságelvonással járó büntetés, vagy ilyen tartalmú intézkedés esetén)
– vagyonelkobzás, elkobzás vagy ezzel azonos hatályú büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átadása/átvétele – nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján
– elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele büntetés vagy ezzel azonos hatályú büntetés vagy intézkedés átadása vagy átvétele
– eljárási jogsegély
– feljelentés külföldi államnál.

A bűnügyi jogsegélyt vagy a magyar állam kezdeményezi külföldi államnál, vagy pedig a magyar állam fogadja külföldi államtól. Mindkét esetben vagy az igazságügyért felelős miniszter, vagy pedig a legfőbb ügyész jogosult az ügyben eljárni, attól függően, hogy pontosan milyen megkeresésről van szó, illetőleg Magyarországon milyen szakaszban van éppen az eljárás, melyben külföldi állam megkeresése szükségessé vált.

A megkeresés, illetve teljesítés feltételei főszabály szerint a következők:
– kettős inkrimináció, vagyis, hogy a szóban forgó cselekmény mind a megkereső mind a megkeresett államban büntetendő cselekménynek számítson (pozitív feltétel) E körben nem kizáró tényező az, ha a külföldi állam megkeresésében közölt, náluk bűncselekményként minősített büntetendő cselekmény Magyarországon csak szabálysértésként minősül. Ez esetben, ha a külföldi állam ennek ellenére fenntartja a kérelmét, az teljesíthető a Szabálysértési jogsegélyről szóló törvény (2007. évi XXXVI. törvény) alapján, amennyiben az abban foglalt feltételeknek megfelel.
– a jogsegély nem vonatkozhat politikai, vagy azzal szorosan összefüggő bűncselekményre, illetve nem lehet tárgya katonai bűncselekmény sem (negatív feltétel) – azonban, ha a politikainak mondható bűncselekmény elkövetésének módja, célzata vagy egyéb körülménye miatt a köztörvényi jellege túlnyomó (például szándékos emberölés megvalósítása esetén), akkor a bűncselekmény nem esik e kizáró feltétel alá
Szükség esetén a megkereső államtól a miniszter útján viszonossági nyilatkozat kérhető, melynek értelmében a megkereső állam nyilatkozik, hogy fordított esetben ő is teljesítene egy Magyarországtól érkező felkérést. Viszonosság hiányában a megkeresés teljesítéséről külön kell dönteni, mérlegeléssel.

A jogsegély iránti megkeresés teljesítése bizonyos garanciákhoz is köthető, mint például: amennyiben halálbüntetés kerülne a megkereső államban kiszabásra, úgy azt nem fogják végrehajtani; ha a végrehajtás alapján képező ítéletet az elítélt távollétében hozták, akkor az elítéltnek módjában áll a per újra tárgyalását kérni, stb. Magyarország szintén vállalhat hasonló garanciákat fordított esetben. Mindezek lényege, hogy így nem feltétlenül kell megtagadnunk a megkeresés teljesítését akkor sem, ha a másik állam büntetőeljárása nem teljesen felel meg a magyarországi garanciális szabályoknak, illetőleg az Alaptörvényben foglaltaknak. (Mert például a másik állam büntetési rendszere ismeri a halálbüntetés intézményét, melyet nálunk 1990-ben alkotmányellenesnek nyilvánított az Alkotmánybíróság mint emberi méltósággal és emberi élet védelmével össze nem egyeztethető büntetést.)

A jogsegély teljesítése során a magyar Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) és Büntetőeljárásról szóló törvény (1998. évi XIX. törvény) rendelkezései szerint kell eljárni.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Tanúvédelmi Program Magyarországon

Ha eddig bárki azt hitte volna, hogy emberek „eltüntetése”, azaz identitásának teljes megváltoztatása kizárólag az …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük