Életünk.com Ezeket is nézd:
A tejcukorérzékenység okai különbözőek lehetnek. Mindegyik esetben közös, hogy a laktáz enzim hiánya váltja ki az érzékenységet. Az orvosok a laktózintolerancia három formáját különböztetik meg.
Veleszületett (primér) laktázhiány
A primér laktózérzékenység a felnőtteknél a laktózintolerancia leggyakoribb formája. Ennél az öröklött típusnál gyermekkorban a vékonybél még elegendő mennyiségű laktázt termel, azonban az enzim kiválasztása az életkor növekedésével csökken, tehát egyre kevesebb laktáz áll rendelkezésre. Az érintettek egyre nehezebben képesek megemészteni a tejcukrot, és idővel kialakulnak az emésztőrendszeri panaszok.
Szerzett (szekunder) laktázhiány
Ennél a típusnál a laktáz enzim hiánya nem az öröklött hajlamra vezethető vissza. Az érintetteknél bizonyos kiváltó okok idézik elő, hogy egyre kevésbé tudják megemészteni a tejcukrot. A szerzett laktózintoleranciánál a laktáz enzim termelésének csökkenését okozhatják a vékonybél megbetegedései, például a cölikália (lisztérzékenység), vagy a Crohn-betegség. A bakteriális vagy gombás fertőzések, a bélinfluenza, a gyomor-, béltraktus operációi, az antibiotikumos kezelések szintén előidézhetik a laktáztermelés zavarait. A gyógyulás után általában a laktázhiány is elmúlik.
Alaktázia (veleszületett laktózérzékenység)
A legritkább típus: egy genetikailag meghatározott enzimtermelési zavar. Már csecsemőkorban jelentkezik, és abszolút laktázhiányhoz vezet. Ez a csecsemőknél hasmenéshez, kiszáradáshoz és alultápláltsághoz vezethet, az alaktáziában szenvedő újszülötteknek tehát az anyatejes táplálás helyett speciális élelmiszerekre van szükségük.
