Így nevezzük azt a régi idők maradványaként ránk maradt és még ma is sok tekintetben érvényesülő felfogást, hogy mást szabad a férfinak és mást a nőnek. A férfi nemi magatartását sok tekintetben még ma is másként ítélik meg, mint a nőét. Régebben nálunk is és még ma is sok helyen, ahol a női egyenjogúság még nem valósult meg, például fejlődésben elmaradt népeknél, más a férfi és a nő szexuális magatartásának, cselekedeteinek erkölcsi megítélése. Máshoz és természetesen többhöz volt joga a férfinak, a teremtés koronájának, mint a nőnek.
Érdekes, hogy a női egyenjogúság a szexuális kapcsolatra utaló kifejezéseket is megváltoztatta. Régebben azt mondták, a nő odaadta magát, a nő házastársi kötelezettségének tett eleget, ma azt mondjuk, férfi és nő házaséletet él. Korszerűtlenné vált már a családfő kifejezés is. A hivatalos kérdőíveken sem található már, csak egyes maradi gondolkodású férjek igyekeznek ezt a már nem létező pozíciójukat fenntartani.
A fiatalabbak csak az olvasmányaikból ismerik a szót és alig tudják elképzelni, hogy mi lehetett a tartalma. De természetes is a fogalom elavulása, mivel nemcsak azaz általános, hogy a férj és a feleség keres, hanem az sem ritkaság, hogy a feleség a magasabb képzettségű, többet is keres mint a férje. Ma már ez a helyzet sem okoz konfliktust. A baj ott kezdődik, ha a gyermekeinket ma is kettős erkölcsre neveljük. Lépjünk hát túl ezen az elmaradott, értelmetlen kifejezésen és próbáljuk meg a család életét modern elvárásoknak megfelelően alakítani és élni.