Életünk.com Ezeket is nézd:
A haj folyamatos, élethosszig tartó növekedése biológiai tekintetben értelmetlennek látszhat. A hideg elleni védelemre egy rövidebb bunda is elegendő lenne, amivel például legközelebbi rokonaink, az emberszabású majmok is rendelkeznek. Egy brit kutató azonban választ talált a kérdésre, miért nő a fejtetőn található szőrzet ilyen intenzíven: az emberi evolúció kezdetén a frizura a szociális státust mutatta. Csak a szociálisan előnyös helyzetben lévők engedhették meg maguknak a hajkorona növesztését, és ápolását.
Amint az őseink képesek lettek magukat szőrzet híján is melegen tartani, a szőrzet már inkább terhet, mint hasznot jelentett: izzasztó, vastag bundát vagy a kártevők fészkét. A testszőrzet ugyan ritkábbá vált, de a haj tovább nőtt. A kutatók szerint a haj a szociális státus jele maradt, és viselőjének a társadalomban betöltött szerepét mutatta. Nem véletlen, hogy a piszkos, ápolatlan haj manapság is a szociális peremhelyzetre, vagy betegségre utaló jel.
Már az első emberábrázolások alapján, mint a kőkorszakban készült Willendorfi Vénusz, látható, hogy már őseink is kiemelt figyelmet fordítottak a hajápolásra, hajdíszekre – állítják a kutatók. Feltételezik, hogy a katonák (és a közvélekedés szerint, a prostituáltak) mellett, a fodrászok is a világ egyik legősibb szakmáját űzik. A frizurára, hajviseletre a különböző történelmi korokban kiemelt figyelmet fordítottak,a szép, dús hajkorona – még, ha egyesek számára csak paróka formájában volt elérhető – mindig fontos szerepet játszott.
