Kezdőlap » Jog » A gyűlöletbeszédről általában

A gyűlöletbeszédről általában

A gyűlöletbeszédnek a faji gyűlöletkeltés a leggyakoribb formája, amikor egy bizonyos társadalmi csoport megalázása, megfélemlítése, esetleg megfenyegetése a cél. A rasszizmus az embereket főként a külső megjelenésük eltérése miatt ítéli el, s ehhez valamilyen különbségeket rendel – például társadalmi, vagy politikai, de lehet akár bőrszín alapján történő megkülönböztetés is a gyűlöletkeltés forrása.

Egy másik megvilágítás szerint a gyűlöletbeszéd a mindennapi, szóbeli kommunikációban van jelen. Ennek alapján bármely olyan megnyilvánulás, amelyben valamilyen módon kirekesztő, intoleráns, emberek egyenlőségét tagadó, diszkriminatív – akár faji, akár nembeli megkülönböztetésről legyen szó – nézetek fellelhetők, gyűlöletbeszédnek minősülnek. Ennek ellenére a gyűlöletbeszéd sokféle megközelítése létezik. Éppen ezért egyesek a véleménynyilvánítás – mint alapjog – részeként tartják számon, így szükség van arra, hogy egyes esetekben büntethető legyen. Mások szerint viszont a gyűlöletbeszéd egy olyan sajátos megnyilvánulási forma, amelynek szabályait és szankcióit az „élet írja”.

A tiltásokkal általában az elérni kívánt hatás ellenkezőjét váltják ki, tehát inkább erősítik a viszálykodó, ellenségeskedést keltők kedvét, és ezzel egyidejűleg felkapottabbá teszik ezt a véleménynyilvánítási módot. Ez az úgynevezett bumeránghatás – vagy bumeráng-effektus – az interneten előforduló, gyűlöletet keltő, illetve gyűlöletet kifejező hozzászólásokra, megnyilvánulásokra még inkább jellemző. A tiltás és a korlátozás helyett inkább a tájékoztatás, esélyegyenlőség, oktatás biztosítását kellene szorgalmazni.

A jog által előírt büntetések kimérésénél figyelembe kell venni a gyűlöletkeltő beszéd elhangzásának körülményeit – a helyét, a befogadókat, a súlyosságát –, de ez nem lehetséges, így az sem megvalósítható, hogy a tiltás egzakt, sablonos, mindenesetre alkalmazható legyen.

A gyűlöletbeszéd egyes esetekben a sértettekből félelmet, megrémülést vált ki, azaz ilyen módon korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságukat. A negatív hatások ellensúlyozása érdekében egy olyan nemzetközi szabályozásra lenne szükség, amely alapján az egyes államok jogsegélyt nyújtanak egymásnak.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Mi az az engedményezés?

Az engedményezés szóval a legtöbb ember csak akkor találkozik, amikor valamilyen kisebb összegű, nem törlesztett …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük