Kezdőlap » Adózás » A cserét pótló vételhez kapcsolódó illetékkedvezmény lakásvásárlásnál

A cserét pótló vételhez kapcsolódó illetékkedvezmény lakásvásárlásnál

Azt mindenki tudja, hogy amennyiben lakóingatlant vásárol, az ügylet után illetéket kell fizetni. Azt viszont talán már kevesebben tudják, hogy ez alól kivételek is vannak.
Jelen írásomban kifejezetten egy illetékkedvezményre szeretnék koncentrálni: arra, amit egyszerűen csak „cserét pótló vétel”-ként szoktunk emlegetni.

Az Illetéktörvény 26. § (1) bekezdésének y; pontja szerint ugyanis mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: „a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb.”

Amennyiben ez a mentesség nem állna meg (mert a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke nagyobb, mint az eladott vagy elcserélt ingatlané), akkor a fizetendő illeték – a törvény 21. § (2) bekezdése értelmében – „Lakástulajdonos magánszemélyek közti cseréje, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.”

Mit is jelentenek ezek a rendelkezések pontosan?

Az elsőként idézett szöveg, mely a mentességre vonatkozik, arról rendelkezik, hogy amennyiben eladunk egy ingatlant, és egy éven belül másikat vásárolunk helyette (illetőleg akár azonnali, közvetlen cserével oldjuk meg az ügyletet), semennyi illetéket nem kell az állam felé fizetnünk, ha a szerzett lakás értéke kisebb, mint az eladott/elcserélt lakásé volt. Ilyenkor ugyanis nem beszélhetünk „gazdagodásról”, vagyongyarapodásról az ügylettel kapcsolatosan. Ha tehát eladjuk a 10.000.000,- Ft-ot érő lakásunkat, és egy éven belül veszünk helyette egy 8.000.000,- Ft-ot érő másik lakást, akkor az új lakásunk megszerzése illetékmentes lesz – ezen tényt mind az adásvételi szerződésben, mind a NAV-nak benyújtandó adatlapon, törvényhelyre hivatkozva meg kell jelölni! (“Negatív illetékalap”) Fontos megjegyezni, hogy a kedvezmény kizárólag magánszemélyekre vonatkozik.

A másik esetben viszont, ha az újonnan megvásárolt (vagy cserével megszerzett) lakás értéke nagyobb, mint az eladott/elcserélt lakásé, akkor más a helyzet, erre az esetre a mentesség helyett egy kedvezményt állapít meg a törvény. Ha eladjuk a 8.000.000,- Ft-ot érő ingatlant, és 10.000.000,- Ft-ot érőt veszünk helyette, akkor a különbözet – 2.000.000,- Ft – után kell befizetni az illetéket, mégpedig az új lakás vételét követően. Ezen tényre szintén utalni kell a szerződésben és a NAV adatlapon is.

Bármelyik kedvezményt vesszük is igénybe, legyen az a teljes illetékmentesség, illetőleg a különbözeti összegre mérsékelt illetékalap után fizetendő, büntetőjogi felelősségünk tudatában kell nyilatkozni arról, hogy a korábbi ügylet egy éven belül megtörtént, és a kedvezmény alapján képező szerződést a NAV részére mellékelni kell.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Betegségek után járó adókedvezmény

A betegségek után járó adókedvezményt más néven személyi kedvezménynek is nevezzük. Bizonyos betegségek után adókedvezményt …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük