Kezdőlap » Látnivalók » A brandenburgi kapu

A brandenburgi kapu

A Brandenburgi kapu Berlin központjában áll, az Unter den Linden sugárút nyugati végén. Korai klasszicista stílusú építmény, mely a XVII. századi Berlint körülvevő városfal, és a Brandenburg irányába nyíló vámkapu helyén épült. A város rohamos terjeszkedése miatt ezen a falon hamar túlnőtt, a XIX. század elejére el is bontották. Az új kaput Karl Gotthard Langhans építtette II. Frigyes Vilmos porosz király rendeletére 1788 és 1794 között. Mára a régi vámkapuk helyét egyedül a Brandenburgi kapu jelzi, mely a német főváros és egyben egész Németország jelképe is. Magassága 26 méter, szélessége 65,5 méter, mélysége 11 méter. 5 kapunyílását összesen 12, egyenként 15 méter magas dór oszlop szegélyezi, ezen felül 2 kapuháza is van. Az attikát és a kapunyílások belsejét többek közt Héraklész munkáit ábrázoló domborművek díszítik. A két kapuházban Minerva és Mars hatalmas szobrai őrködnek.

A kapu tetején egy 5 méter magas bronzszobor van, amely négylovas szekerén (quadriga) a városba behajtó, szárnyas győzelem-istennőt, Nikét ábrázolja. Ez a szobor az elmúlt 220 évben sok viszontagságnak volt kitéve. 1806-ban a jénai csata után Napóleon Párizsba hurcolta, de elhelyezni már nem tudta. Hatalmát megdöntötték, és 1814-ben ládákba csomagolva szállították vissza Berlinbe, ahol restaurálták és újfent a kapu tetejére helyezték. Ekkor került Niké lándzsájának a tetejére a vaskereszt és a tölgykoszorún ülő porosz koronás sas. 1933. január 30-án az SA a brandenburgi kapun áthaladó fáklyásmenettel ünnepelte a nemzetiszocialisták hatalomra jutását. A második világháború végén, amikor a szovjet zászlót kitűzték rá, a városvédő náci csapatok ágyúval szétlőtték, aminek következtében az eredeti szoborból csupán az egyik ló feje maradt meg. Az 50-es években a szobor egy másolatát helyezték vissza a kapu tetejére, ám mivel éppen a szovjet és a szövetségek felosztási zónák határán volt, a következő 30 évre elzárták a lakosság elől. 1961-től pont mögötte vonult végig a berlini fal, így gyakorlatilag a határt jelentette Kelet- és Nyugat-Berlin között. Az újraegyesítésig a hidegháború szimbóluma volt, majd 1990 után Németország és Európa újraegyesítésének jelképévé vált. 1987-ben Ronald Reagan, amerikai elnök a kapunál szólította fel Gorbacsovot a berlini fal lebontására, ami 1989-ben végül meg is történt.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Jézus sírja

A keresztúton elérkeztünk a Golgotához, ahol keresztre feszítették Jézust, és sírjához. Mindkettő egyetlen nagy templomban …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük