Talán az egyik legismertebb és leggyakrabban igénybe vett adókedvezmény a betegségek után járó személyi kedvezmény. Amelynek a jogszabályi háttere a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40§ és a 2003. évi XCII. törvény 49§-a, Fontos tudni, erről az adókedvezményről, hogy csak bizonyos betegségtípusok után illeti meg az adófizetőt. Ezt a kedvezményt a személyi jövedelem törvénye szerint súlyos fogyatékosnak minősülő emberek érvényesíthetik az összevont adóalap adójából.
Az tekinthető súlyosan fogyatékosnak, aki az adó alap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából a kormányrendeletben felsorolt betegségek közül valamelyikben szenved és emiatt rokkantsági járadékban részesül. A magánszemély a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogost a személyi kedvezmény igénybevételére, illetve orvosi igazolás nélkül veheti igénybe, az aki rokkantsági járadékban részesül.A kedvezmény mértéke a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától az állapot fennállásának idején havonta az adó év első napján érvényes havi minimálbér bizony százalékának megfelelő összeg. Ez jelenleg 5%.
A kedvezményre való jogosultság megállapítása nem az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. Ezt EÜM rendelet határozza meg. Fontos tudni, hogy ezt az adókedvezményt csak kizárólag a betegségben szenvedő személy saját magának igényelheti. Tartós betegségben szenvedő gyermeknél – amennyiben a gyermek nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel – akkor nem vehető igénybe.