Kezdőlap » Jog » Törvény előtt mindenki egyenlő

Törvény előtt mindenki egyenlő

Jogainkat a Polgári Törvénykönyvbe jegyezték fel, melynek felépítése a bevezető rendelkezésekből, a személyek védelméből, a tulajdonjogból, a kötelmi jogból, az örökösödési jogból valamint a záró rendelkezésekből áll. Fő elvei nem mások, mint a személyek védelme, a tisztesség követelményeinek valamint a jóhiszeműség megfelelő eljárásának az elve, a joggal való visszaélés tilalma és végül a reális teljesítés elve. A polgári jogról azt kell tudni, hogy a társadalom vagyoni viszonyait szabályozza, valamint az ezekkel összefüggő személyi viszonyokat, a jogalanyok mellérendeltsége és egyenjogúsága alapján. A Polgári Törvénykönyvet még 1957-ben hozták létre. 17 évvel ezelőtt pedig módosították. Jogképesség szerit az emberek három csoportba oszthatók, ezek ...

Jogainkat a Polgári Törvénykönyvbe jegyezték fel, melynek felépítése a bevezető rendelkezésekből, a személyek védelméből, a tulajdonjogból, a kötelmi jogból, az örökösödési jogból valamint a záró rendelkezésekből áll. Fő elvei nem mások, mint a személyek védelme, a tisztesség követelményeinek valamint a jóhiszeműség megfelelő eljárásának az elve, a joggal való visszaélés tilalma és végül a reális teljesítés elve. A polgári jogról azt kell tudni, hogy a társadalom vagyoni viszonyait szabályozza, valamint az ezekkel összefüggő személyi viszonyokat, a jogalanyok mellérendeltsége és egyenjogúsága alapján. A Polgári Törvénykönyvet még 1957-ben hozták létre. 17 évvel ezelőtt pedig módosították.

Jogképesség szerit az emberek három csoportba oszthatók, ezek pedig a cselekvőképesség, a korlátozottan cselekvőképesség valamint a cselekvőképtelenek. Ahhoz, hogy egy polgár aktív tagja legyen a társadalomnak, valamint polgári jogi viszonyoknak, cselekvőképesnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy szüksége van egyfajta szellemi érettségre. Jó, ha az embernek van megfontolási készsége és ép akarata. Ennek értelmében, az a polgár lehet cselekvőképes, aki nagykorú, tehát már betöltötte a 18. életévét, és a törvény nem zárja ki, vagy pediglen nem korlátozza annak cselekvőképességét.
Korlátozottan cselekvőképesek azok, akik vagy még nem töltötték be a 18. életévüket, de a 14-et már igen. Törvény szerint, az is cselekvőképtelen, akit a bíróság helyezett cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá, mert belátási képessége vagy tartósan, vagy csak időszakosan csökken. Ilyenek például a szellemi fogyatékosok, azok, akik szenvedélybetegségben vagy alkoholizmusban szenvednek.

És végül, cselekvőképtelen az a polgár, aki a 14. életévét még nem töltötte be, valamint azok, akik a 14. illetve 18. életévüket betöltötték, de őket a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Cselekvőképtelennek tartják a törvény szerint azt is, aki éppen drog, illetve alkohol befolyásoltsága alatt áll, vagy kómában van, tehát belátási képessége átmenetileg hiányzik.

A polgári jogok e három jogképességre épülnek, bár a törvény előtt mindenki egyenlő. Sajnos ez régen nem így volt, mert például a rabszolgákat jogtárgyaknak tartották nem pedig jogalanyoknak, szóval mondhatni „dolognak” minősültek. Később, a jobbágyok már kaptak valamennyi jogot, de jogalanyok még ők sem lehettek, viszont annál több kötelezettségük volt. A felvilágosodás után jelentkezett az a gondolat, hogy minden ember szabadnak született, valamint jogokban egyenlőnek, és mivel ez vele született, így nem idegeníthető el tőle. A jogképesség egyenlő, feltétlen és általános, mert minden embert, emberi mivoltánál fogva megillet. A törvény is kimondja, hogy ember és ember között különbség nem tehető!

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Mire is jó a versenyzés a versenyszférában?

A válasz rendkívül kézenfekvő is lehetne. Hiszen egy tábor azt mondja, hogy a versenyzés semmire ...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.