Kezdőlap » Jog » Mi lesz a magyar fotósokkal?

Mi lesz a magyar fotósokkal?

A 2014. március 15-től hatályos új Polgári Törvénykönyv kicsapta a biztosítékot a fotósok körében, a leginkább érintettek az ügyben, a sajtófotósok. Idei nemzeti ünnepünket körüllengte az alábbi kellemetlen módosítás: 2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog] (1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. (2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. Sokak véleménye az, hogy az eddig hatályos rendeletektől alig tér el a mostani és a gyakorlat nem fog változni. Itt látok némi félreértést, mert kérdem én, mi egyezik abban, hogy lefényképezek egy ...

A 2014. március 15-től hatályos új Polgári Törvénykönyv kicsapta a biztosítékot a fotósok körében, a leginkább érintettek az ügyben, a sajtófotósok. Idei nemzeti ünnepünket körüllengte az alábbi kellemetlen módosítás:

2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]

(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.

(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

Sokak véleménye az, hogy az eddig hatályos rendeletektől alig tér el a mostani és a gyakorlat nem fog változni. Itt látok némi félreértést, mert kérdem én, mi egyezik abban, hogy lefényképezek egy illetőt, és ha meg szeretném jelentetni a képet, akkor írásos vagy szóbeli engedélyt kérek tőle és abban, hogy fényképezés előtt iratok alá vele egy papírt, amikor még nem is tudhatom, hogy pont őt szeretném lefényképezni.

A nem sajtófotós ágazatban dolgozók nem láthatnak bele, abba, hogy hogyan zajlik egy fotóriporter munkája, csak dobálóznak a szavakkal, hogy „semmi sem változik”, „nem kell komolyan venni”. Viszont, ha valaki ebből él és nem szeretné, hogy a munkáját feleslegesen megnehezítsék vagy teljesen ellehetetlenítsék, akkor már is más a helyzet.

Ugyanis a rendelet hatálybalépésétől már bárki élhet a per jogával, ha neki nem tetszik, hogy az adott fotón megtalálható. Viszont nem csak (és itt jön a lényeg) az újságban az interneten vagy egy plakát felületén megjelentetett képek esetében, hanem magánhasználatra készült, azaz a kis fiók mélyére süllyesztett daraboknál is bíróságra mehet. Ha belegondolunk, végül is ki akarna manapság fényképezni vagy videót készíteni, amikor minden mobiltelefon rendelkezik kamerával, még a feltételezés is sértő.

Olyan nagy hévvel dolgozik az ország, hogy fellendítse a sokat emlegetett turizmust, például a Budai Várnegyed felújításával vagy a Városliget felújításának tervével, de mégis ki fogja ezeket látogatni? Lassan elterjed majd az a gondolat, hogy itt törvénybe ütközik, ha valaki fényképez és a gazdaságot előrevivő külföldiek majd jó messzire el fogják kerülni kicsi országunkat, mert félnek hogy itt tiltott a szabad kamerahasználat.

Tegyük fel, hogy valaki éppen a Nemzeti Múzeumot szeretné megörökíteni, de egy ember belesétál a képbe, az illető rögtön észreveszi, hogy lekapták és már megy is a bíróságra azzal, hogy az ő jogait megsértették és pénzbeli kompenzációt vár az őt ért károkért. Sok túlkapásnak és jogtalan feljelentésnek ad majd teret az új törvény. A kérdés az, hogy meddig tartható fent ez az állapot? Készült egy petíció, amit már 1025-en aláírtak, ez azt mutatja, hogy van még remény a változásra.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Mire is jó a versenyzés a versenyszférában?

A válasz rendkívül kézenfekvő is lehetne. Hiszen egy tábor azt mondja, hogy a versenyzés semmire ...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.