Kezdőlap » Jog » Hogyan járjunk el, ha találunk valamit?

Hogyan járjunk el, ha találunk valamit?

A címben feltett kérdés különösen akkor érdekes, ha valami értékeset, esetleg egyedit találunk. A találás maga bármilyen módon történhet, a lényeg annyi, hogy az adott dolog elhagyott, gazdátlan legyen: ilyen például egy, az utcán talált pénztárca. Ha ezt a példát visszük tovább, beláthatjuk, hogy a pénztárca tulajdonosa nem szánt szándékkal hagyta el a dolgot, azaz továbbra is tulajdonos (és mindeközben őrülten keresi az elveszett értéket). Éppen ezért a magyar jog, közelebbről a polgári törvénykönyv részletesen szabályozza a találás intézményét. A megtalált dolog ugyanis nem kerül automatikusan a találóként a tulajdonunkba, bár ez nem lehetetlen. Mint találó személynek (amennyiben többen találnak, ...

A címben feltett kérdés különösen akkor érdekes, ha valami értékeset, esetleg egyedit találunk. A találás maga bármilyen módon történhet, a lényeg annyi, hogy az adott dolog elhagyott, gazdátlan legyen: ilyen például egy, az utcán talált pénztárca. Ha ezt a példát visszük tovább, beláthatjuk, hogy a pénztárca tulajdonosa nem szánt szándékkal hagyta el a dolgot, azaz továbbra is tulajdonos (és mindeközben őrülten keresi az elveszett értéket). Éppen ezért a magyar jog, közelebbről a polgári törvénykönyv részletesen szabályozza a találás intézményét. A megtalált dolog ugyanis nem kerül automatikusan a találóként a tulajdonunkba, bár ez nem lehetetlen. Mint találó személynek (amennyiben többen találnak, úgy személyeknek) mindent meg kell tennünk, hogy az adott dolog visszajusson jogos tulajdonosa birtokába.

Ennek a folyamatát is szabályozza a hatályos törvény: elsősorban, amennyiben megállapítható a kiléte, meg kell kísérelnünk a tulajdonost felkeresni. A pénztárcás példánál maradva, ez valószínűleg a benne fellelhető okmányok alapján megtehető. Amennyiben a tulajdonos nem azonosítható be, a dolgot a találás helye szerint illetékes jegyzőnek kell leadni, a találástól számított nyolc napon belül. Külön kiemelendő, hogy amennyiben a dolgot olyan helyen találjuk, ami nagyközönség előtt nyitott, vagy közösségi közlekedési eszköz (pl. vonat), akkor az azt üzemeltetőnek kell átadnunk a talált dolgot (pl. múzeumban az ott dolgozónak, vagy vonaton a kalauznak). Itt következik egy fontos momentum a szabályozásban: ha a jegyzőhöz visszük a dolgot, előtte kinyílváníthatjuk, hogy az adott dologra tulajdoni igényt tartunk! Erről a jegyző igazolást ad ki, és a későbbiekben ez alapján lehetünk a dolog tulajdonosai. A jegyző ugyanis három hónapig megőrzi a dolgot, éppen annak okán, hogy az esetleges tulajdonos jelentkezhessen érte. Ha nem teszi, három hónapot követően a dolgot a találónak kiadja, azzal, hogy a találó csak rendeltetésszerűen használhatja, nem terhelheti meg, nem idegenítheti el. Minderre azért van szükség, mert a dolog még mindig nem a találóé: a találás alapján a tulajdonjog egy év múltán (a találástól számítva), a fenti szabályok betartása alapján jön létre a dolgon. Figyeljünk tehát, ha találunk valamit!

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

About Schmidt Dorina

A győri Széchenyi István Egyetemen végeztem. Imádok utazni, írni és borzasztóan sokat olvasni! :)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Mire is jó a versenyzés a versenyszférában?

A válasz rendkívül kézenfekvő is lehetne. Hiszen egy tábor azt mondja, hogy a versenyzés semmire ...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.